fejlec

Ha a seregélyek, a jégverés és a kártevők idő előtt nem szüretelnek, akkor az idén jó lesz a szőlőtermés. A védett seregélyre vonatkozó kilövési tilalom időszakos feloldása is javíthatja a borászok esélyeit.

szőlőfürt

Bár csak most virágzik a szőlő, a hegybírók szerint az idei termés jónak ígérkezik. Az enyhe tél nem okozott kárt az ültetvényekben, a tőkék szépen kihajtottak, s amint Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára elmondta: ha a szüretig nem lesz jégverés, és a rovar-, gombakártevőktől meg tudják védeni a fürtöket, akkor ősszel elégedettek lehetnek a borászok. Az egyik legjelentősebb bogyódézsmálónak tartott - amúgy védett - seregélyek riasztását és kilövését is engedélyeznék ezentúl, augusztustól novemberig terjedően. Az erről szóló jogszabály hamarosan megszületik.

A madarak a szokásos seregélyűző kereplőre vagy a karbidágyú hangjára már a szárnyukat sem billegtetik, hanem tovább csipegetik az édes fürtöket. Ezért kell drasztikusabb eszközökhöz folyamodni. Az is gond, hogy egyes borvidékeken - például a Balaton-felvidéken - több önkormányzat korlátozta a hangos seregélyriasztást, mondván, a karikással történő pattogtatás, a karbidágyúk durrogása zavarja az üdülő vendégeket.

Az elkeseredett szőlősgazdák próbálkoztak csendesebb modellrepülőkkel, ragadozó madarakkal, csillogó-villogó riasztókkal, de általában a seregélyek nyerték meg a csatát. Eddig.

Az idei esztendő több változást is hozott a szőlőtermesztők számára. Új szabályok vonatkoznak a kivágásra és a telepítésre. A főtitkártól megtudtuk, hogy Brüsszel továbbra is szeretné, ha az uniós szőlőterületek csökkennének, ezért bonyolult számítás szerint, de viszonylag magas összeggel támogatja azokat, akik végleg szögre akasztják szőlőművelő eszközeiket. A magyar szőlészek azonban elérték, hogy csak a jelenlegi, mintegy 82 ezer hektáros szőlőterület 8 százalékáig, azaz 6500 hektárig vehető igénybe kivágási támogatás, vagyis csak ennyire csökkenthető a terület.

A telepítési támogatás inkább a felújításra, korszerűsítésre, mint új ültetvények létesítésére vehető igénybe. A borkészletekben sem a kül-, sem a belpiacon nem történt jelentős változás. Az árak és a kereslet érdemben nem változott. Borászkörökben elterjedt, hogy a hatóságok következetes munkája meghozta az eredményt, s az elmúlt időszakban mintegy félmillió hektoliter gyanús eredetű bort vontak ki a piacról.

Szabó János, a Budapest Bank agrárszakértője szerint az egyes boripari vállalkozások abban érdekeltek, hogy mesterségesen alacsonyan tartsák a hazai árszínvonalat. Információi szerint az Olaszországba tejet szállító kamionokban a visszaúton gyenge minőségű olasz bort hoznak. Ezt a hazai vállalkozók legálisan palackozzák, s származási helye az EU minősítéssel, többnyire fantázianévvel az áruházláncokban forgalomba hozzák. A pénzügyi tanácsadó szerint ezzel árversenyre kényszerítik a sokkal jobb minőséget előállító borászatokat is.

Szigorodik az ellenőrzés, ugyanis a korábbi jövedéki adót tavaly felváltó, literenkénti nyolcforintos borközösségi hozzájárulás első átutalása már megérkezett a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz (MGSZH), és a Magyar Bormarketing Kht. is megkezdte működését, s megindultak az első közösségi bormarketing-akciók. Mint ismert, a befolyó pénz 60 százalékát bormarketingre fordítják, és a fennmaradó 40 százalékot az MGSzH-hoz tartozó korábbi Országos Borminősítő Intézet (OBI) kapja. Lukács László, az MgSzH elnöke a Népszabadságnak elmondta: a tavalyi második fél évre járó 192 millió forint májusban megérkezett hozzájuk, a pénzt borellenőrzésre - egyebek mellett a termőhelyi, pincebeli vizsgálatokra - költik. Terv szerint halad az OBI műszaki bázisának korszerűsítése is. Belső átcsoportosítás és létszámbővítés után már tizenöten dolgoznak az ellenőrző egységben, jelentős fogásról meg nem tudtak beszámolni. A felderítésben az OBI segítségére lesz az a 120 millió forintos analitikai berendezés, amely jó esetben ősszel állhat munkába. Ez ugyanis csalhatatlanul megállapítja, hogy a bor abból a szőlőből készült-e, amit a gazda papírokkal igazolni tud.

Megszokták a terített asztalt

A seregély bár vonuló, mégis tipikus hazai madárnak számít. Általában februártól érkezik északról csapatostul. A hazánkban költő madarak viszonylag hamar délebbre húzódnak, de az állomány nagyobb része szeptemberben vonul el. Ezek főként Olaszországban és Észak-Afrikában telelnek, és az olajfaültetvényeket tarolják le. Az ornitológusok szerint hazánkba szeptemberben érkeznek az északabbi területen költők, s a szőlőben ezek a madarak okozhatják a nagyobb veszteségeket. Közben, ahogy melegszik az éghajlat, egyre több seregély dönt a maradás mellett, és áttelel a Kárpát-medencében.

A seregélyek az extenzív mezőgazdálkodás idején nem okoztak jelentős kárt, az alföldi legelőkön, a ligetes tájon bőven találtak ennivalót. Nyár közepéig rovarokkal és vadon élő cserjék bogyóival táplálkoztak. Ekkor kezdték csipegetni a gyümölcsöt és a korán élő szőlőt. Mostanában azonban az ügyes légi akrobaták már szinte csak a szőlők környékén tanyáznak. A seregély egyébként a ténylegesen elfogyasztott szőlőszemeknél sokkal nagyobb kárt okoz, ugyanis a fürtök közelében izeg-mozog, lábával, csőrével, szárnyával az egész fürtöt képes leverni, holott közben csak egy-két szemet evett meg.

Forrás: Népszabadság

FEL