fejlec

Jelentős kárt okozhatnak a túlszaporodott védett madarak a mezőgazdaságnak: a gazdák szerint a legjobb példa erre a nyári lúd, amelyik egy óra alatt több hektár vetést is kipusztíthat, ám senki sem fizet nekik kártérítést.

Repülő ludakDomján Gergely, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) Bács-Kiskun megyei elnöke, illetve az országos szervezet alelnöke az elmondta, sokszor beszélnek a gazdákkal a vadkárról, mivel ahol csatornák, vizek vannak, ott például nagy a károkat okoznak a védett nyári ludak. Éppen ezért a gazdák üdvözölnék, ha a túlzottan elszaporodott madár létszámát apasztani lehetne például vadászattal.
Hozzátette, ha a vadászható fajok, így például a nyúl, az őz, vagy a vaddisznó is okoz kárt, de mindig meg lehet találni a felelős vadásztársaságot, amelyikkel meg lehet egyezni, ha nem is mindig teljes, de legalább a részleges kártérítésről. A védett fajtáknál, így a nyári lúdnál más a helyzet, mert egyrészt a környezet- és természetvédelem miatt mindent meg kell tenni, hogy háborítatlanul éljenek ezek az állatok, másrészt a gazdák a kárenyhítésében senki nem vesz részt. A gazdák ezért joggal gondolják úgy Domján Gergely szerint, hogy szükségszerű lenne engedélyezni a nyári lúd kilövését már csak azért is, mert Magyarországon, szemben Európával, a tavak és vizek mellett mindenütt szántók, vetések vannak.

Vámosi Lajos, a Győr-Moson-Sopron megyei Sarródon 600 hektáron gazdálkodó Mays Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: mivel a helyi földtulajdonosi közösségnek is elnöke, jó rálátása van arra, hogy például a nyári ludak mekkora károkat okoznak a növénytermesztőknek.
A nyári lúd az egyetlen Magyarországon fészkelő lúd, így egész évben okozza a kárt a növényi kultúrákban. Időjárástól függően a gabonában 30-35 százalékos, a repcében pedig 25-30 százalékos a kártétele.
Télen, ha fagyott a talaj, tövestől, magostól kihúzza például az őszi búzát és árpát, míg a repcének a főhajtását csípi le. Tavasszal pedig a lábon álló gabona kalászait szedegeti le.
Vámosi Lajos kifejtette, földjeik jó része a Fertő-Hanság Nemzeti Park területére esik, s ezért a védett nyári ludak kártétele után a parknak kellene kártérítést fizetnie. A park azonban pénzhiány miatt nem fizet, sem nekik, sem más gazdáknak, akik így szintén szélmalomharcot folytatnak.
Az ügyvezető elmondta, többször is tárgyaltak már a park vezetőivel, de nem került nyugvópontra az ügy, csupán azt engedélyezték számukra a 2009-2010-es, február végén véget erő vadászidényben, hogy egy-egy ludat lelőhessenek, illetve riasszák őket. Ám sem az előbbi, sem az utóbbi nem hatékony, mivel ludak száma a 20 ezret is eléri, riasztani pedig a mai üzemanyag árak mellett nem olcsó mulatság és sok haszna sincs.
Példaként elmondta, ha a ludak megszállják a zöld vetést, 1 óra múlva már fekete a föld.

Horváth Ferenc Fejér megyei, sárbogárdi gazdálkodó elmondta: az itteni gazdák tapasztalatai is hasonlóak, a nyári ludak több ezer számban pusztítják a vetést. A 140 hektáron gazdálkodó gazda kifejtette, egy hektár kukorica elevetésének a költsége mindent összeszámolva, 70-80 ezer forint, ezen belül a vetőmagé 30-40 ezer forint. Ám mivel a libák kieszik a magot földből van olyan év, amikor kétszer-háromszor is vetni kell.
A gázágyúval történő riasztás nem hatékony a gazdálkodó szerint, aki elmondta, hiába riasztja a libákat, azok kétszáz méter múlva újra leszállnak, s ugyanúgy kicsipkedik a magot földből.

Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke, aki egyben az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára is, a védett egerészölyvről és barna rétihéjáról elmondta, ez két madár már gyakorlatilag visszafordíthatatlan kárt okozott a rossz időjárás miatt amúgy is nagyon fogyatkozó apróvad állományban. A nem vadászó gazdálkodók is egyértelműen jelzik például a kamarának és védegyletnek, hogy ezek a madarak már főként nem rágcsálókat, egereket, pockokat pusztítják, hanem a mezei nyúl szaporulatát és a fácánokat tizedelik. A rágcsálók ugyanis, szintén a rossz időjárás és belvizek miatt a nagy számban pusztultak el az elmúlt évben.
Pechtol János kifejtette, Magyarországon a vadgazdálkodók szerint az őshonos, szintén nem vadászható szürkefogoly létszáma ma már sokkal kisebb, mint az egerészölyv-állomány. Fogolyból már csak mintegy 30 ezer él az országban, míg ölyvből két-háromszor ennyi.

A Hírszerző internetes újság a múlt héten írt arról, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökeként levelet írt a vidékfejlesztési miniszternek, amelyben azt javasolta, hogy egészítsék ki a hazánkban vadászható vadfajok listáját.
A nemzeti sajátosságokra hivatkozva, az erdei szalonka tradicionális tavaszi vadászatát vissza kell állítani - idézi a levelet a Hírszerző. A levélben Semjén ehhez hozzátette: meg kell győzni az EU szakbizottságát arról, hogy a Magyarországon évente elejtésre kerülő 2000 darab szalonka nem befolyásolja az európai állomány létszámát.
Vadászhatóvá tenné a nyári és kanadai ludat, a barátrécét, a menyétet és a nyusztot. A KDNP elnöke levelét azzal zárta, hogy "az érdekképviseletek részéről mindent megteszünk annak érdekében, hogy közösen olyan szakmai, gazdasági és az 56 000 vadász számára közérzetjavító intézkedéseket hozzunk, amely egyúttal javítja és visszaállítja a magyar vadgazdálkodás és vadászat jó hírnevét".
Semjén Zsolt javaslatával szemben foglalt állást a politikai pártok közül az LMP és az MSZP is, illetve a Magyar Madártani Egyesület, támogatta viszont az Országos Magyar Vadászkamara.

Forrás: MTI
 

FEL