Július végén a Csabagyöngye érésével beindul a szőlőszezon. A betakarítás öröme megkeseredhet, ha a termés nagy részét megeszik, vagy használhatatlanná teszik a csapatokban érkező seregélyek. Hogyan védekezzünk ellenünk? Sorra vesszük a módszereket.
Közellenségként tartják számon a seregélyt a szőlősgazdák. Pedig fiókanevelés idején előszeretettel keres olyan talajlakó és más rovarkártevőket, melyeket más madarak kevéssé kedvelnek. De amint érni kezd a meggy, a cseresznye vagy a szőlő, csapatokban érkezik csemegézni belőle.Víz- és tápanyagtartalma miatt egyaránt szívesen eszik gyümölcsöt a seregély. Kicsípi a cseresznyét, barackot, míg a szőlő bogyóját egyben nyeli le. Kiválogatja a legérettebb szemeket, tehát a korai érésű fajták a leginkább veszélyeztetettek. Komoly kárt okoz azzal is, hogy lábával lukat vág a bogyókba, szárnycsapkodásával egész fürtöket képes leverni a tőkéről, és ürülékével is szennyez. Kártétele főként az intenzív ültetvényekben jelentős.
Madárháló
Érdemes idejében beszerezni a madárhálót. Többféle méretben kapható: hossza 2–500 méterig, szélessége 0,8–16 méterig terjed. Letakarhatunk vele egy-egy fát, a szőlőben a fürtzónát, egyetlen sort vagy akár többet is egyszerre. Alul rögzíteni kell kötöződróttal, lágyacél huzallal vagy zsinórral. Ha nem feszítjük túl, akkor az élettartamát növeljük. Egy 10 × 2 méteres háló ára beszerzési forrástól függően 900–2000 forint lehet.
Zöld, szürke és kék színben is kapható a háló. Ez utóbbi egybefüggő vízfelületnek tűnve megtéveszti a madarakat. Az UV-álló háló évekig védelmet biztosít. Ez a hatékonynak tartott védekezési mód kismértékben a darázskárt is csökkentheti. Ám a kihelyezést és a leszerelést minden évben meg kell oldani.
Természetes ellenségek
Egy természetközeli kertben a madarak és természetes ellenségeik könnyebben találnak fészkelő-, illetve megfigyelőhelyet. Megtelepedésüket elősegíthetjük a nagyobb fák meghagyásával, T-fák felállításával. De a módszer városias környezetben nem működik. A macskák jelenléte is csak minimális hatással van a seregélyek érkezésére.
Vadászpuskás gyérítés
Augusztus 1. és október 31. között a vadászatra jogosult hegyőr vagy mezőőr gyérítheti a seregélyállományt akkor, ha a gyérítés a hegyközségi szőlőültetvény megvédése céljából történik – védett természeti vagy madárvédelmi területen kívül és megfelelő vadászati eszközzel, módszerrel. A természetvédelmi hatóságot a feladatot végző személy értesíti a gyérítés helyéről, idejéről, módjáról és az elejtett madarakról. (Mindezt tételesen előírja a 13/2001. [V. 9.] KöM-rendelet.)
Bár a vadászpuskás gyérítés időszakosan segíthet a problémán, nem minden ültetvényen alkalmazható. Költségvonzata helyileg változó.
Madárijesztők
Az életnagyságú, lobogós ruhába öltöztetett szalma- vagy ruhatömésű, régi vágású bábuk könnyen elkészíthetők, de sikerük kétséges. Az éles eszű madarak hamar felismerik, hogy nem veszélyesek. A bábuk rendszeres áthelyezése, átöltöztetése valamelyest javít a módszer hatékonyságán.
Lebegő, zörgő tárgyak
Készíthetünk riasztóeszközt fényes szalagokból, tükörcserepekből, használt CD-ből, apró kaviccsal töltött alumínium dobozokból. A nehezen kiszámítható mozgás, a hang- és fényhatás (pl. napfény tükrözése) hatékonyan riaszt. Érdemes a „berendezést” időnként átalakítani, megváltoztatni. A riasztó szerkezet persze nem ékesíti kertünket.
Madárriasztó szalag
A kb. 5 cm széles szalag fényesen csillog, szél hatására kiszámíthatatlanul mozog, tükröződik rajta a fény. Sőt, gyors pergés közben zörög, sustorog, tehát hanghatással is zavarja az állatot. Az egyszerűbb, fémes színű szalag métere 30–60 forint. A holografikus, fénytörő szalag (kiszereléstől, gyártótól függően) méterenként 100–700 forintért kapható. Az UV-álló, tartós szalag felszerelése és áthelyezése könnyű. Legegyszerűbb, ha kifeszített zsinórhoz rögzítjük. Hatékonysága a fény- és hanghatások kombinálásában rejlik.
Műmadarak
„A ragadozó madarat (mint sas, sólyom, varjú, bagoly, nagy fülesbagoly) formázó makettek általában műanyagból, esetleg műanyag és cserzett bőr kombinációjából készülnek. Az eszköz üreges” – magyarázza Návai Zoltán, az Innovatív Bt. ügyvezetője. „Ha az üreget kitöltjük homokkal, akkor masszív tárgyat kapunk, mely a lesből figyelő ragadozót utánozza. Ha viszont fellógatjuk, akkor a szél hatására a lebegő-vadászó állathoz fog hasonlítani.”
Az UV-álló anyagból készült, 25–65 centiméteres változatok (3–18 ezer forint közötti áron) tartósak, akár díszíthetik is a kertet. A madarak azonban ehhez is képesek hozzászokni. Ezért a szakember azt javasolja, hogy helyezgessük át az állatot, váltsunk a helyhez kötött és a lebegő forma között. Továbbá legalább kétféle fajú műanyag ragadozót állítsunk szolgálatba (például hetenkénti váltásban egy bagoly, egy sólyom).
Predátorszem
A madárriasztó léggömb a ragadozó szemét utánozza. Felfüggesztve mozgása véletlenszerű. Az egyszerűbb, kisebb változat csak a szemet jeleníti meg a gömbön. Míg a holografikus, tehát mozgó hatású ábrával ellátott, nagyobb eszközön megjelenik a támadásba lendülő ragadozó sematizált karma és csőre is. Szőlőben, gyümölcsösben a nagyobb gömb akár 2000 m2 területet is képes megvédeni. Inkább szőlőültetvényekre javasoljuk, mert a gyümölcsösben a tereptárgyak (nagyobb fák) takarása miatt hatása nem érvényesül. Áruk kialakítástól függően 15–25 ezer forint.
Elektromos és ultrahangos riasztók
Az eszköz a madarak viselkedését zavarja meg. Az egyszerűbb készülékek meghatározott időközönként, rövid ideig visító hangokat bocsátanak ki. Áruk 10–25 ezer forint környékére tehető. Egy készülék mintegy 150–200 méter sugarú körben hatékony, az ültetvény domborzati adottságaitól függően. Használatuk egyszerű, ám fennáll a hozzászokás veszélye.
Nagyobb sikerrel alkalmazhatók a ragadozó madarak hangját és a fajtársak vészjelző, riasztó hangjait kibocsátó készülékek. Ezeken be lehet állítani a hangerőt, a működési időt és a hangkibocsátás irányát. Egy olyan készülék, amely a madarak mozgását érzékeli, 400 m2 területet képes védeni. Ára 25–30 ezer forint.
Az ultrahangot kibocsátó készülékek ára elkezdődik 5000 forintnál (ez a szerkezet 20–40 m2-en hatékony), és meg sem áll félmillió (!) forintig. Ennyiért a készülék az ultrahangos zavarást természetes hangokkal is kombinálja.
Hangágyú
A karbid- vagy gázágyú néven ismert, erős hanghatáson alapuló készülékek propánnal (esetleg butánnal), illetve karbiddal működnek. Az időzítő szerkezet szikrával gyújtja meg a gázt (gázkeveréket) és a robbanás hangjával riaszt. Az ágyúra hasonlító berendezések általában időzíthetők, vagy mozgásérzékelővel vannak ellátva. Egyes készülékek fényt is villantanak.
A szőlősgazdák által kedvelt hangágyú ára 50–180 ezer forint lehet. Az olcsóbb gázágyúval egy tízhektáros területet 20–25 ezer forintból lehet megvédeni. Ám az erős hang a környék nyugalmát, közvetve a turizmust is veszélyezteti, hiszen a csendrendelet csak az adott község belterületére vonatkozik.
Természetvédelmi szakemberek szerint a hang hatására a nagytestű vadak is megriadnak, és menekülés közben kárt tesznek járművekben, emberekben. Ráadásul ehhez a nem túlságosan ember- és környezetbarát megoldáshoz a madarak szintén hozzá tudnak szokni.
Az etológusok véleménye szerint mindig kialakul a hozzászokás, amikor a hanghatásokhoz nem társul tényleges veszélyhelyzet.
Sólymok és héják
A solymászat ősi mestersége napjainkban is gyakorlati jelentőségű. A nemkívánatos madaraktól a Gasztonyi Dániel mestersolymász vezetett csapat védi meg a kártevőktől sújtott területeket. A solymászok kiemelkedő sikereket értek el többek között a Liszt Ferenc reptéren, a tokaji borvidéken, valamint a biatorbágyi halastavakon.
„Mi, solymászok a riasztáshoz, mentesítéshez a riasztani kívánt madarak természetes ellenségeit – vagy azokhoz igen hasonló fajokat – használunk. Egyszerre több fajt is, mert a héják például rövidtávon kiválóak, a nagyobb területekre, hosszabb üldözésre viszont a sólyom az igazi fegyver. Állataink között ezért a harris héja és a lugger sólyom egyaránt megtalálható” – magyaráz a szakember.
Dániel néhány nehézségre is felhívja a figyelmet: ha a védendő területen középfeszültségű villanyvezeték van, akkor a riasztást csak az oszlopok madárvédő szigetelése után lehet megkezdeni. Szerinte megoldás lehetne a seregély fogságba ejtése és kihelyezése is a területre. Ugyanis társai tanulnak a pórul járt madár példájából, és elkerülik a környéket. Csakhogy a befogás és elszállítás módszerei Magyarországon nem engedélyezettek.
A több madárral érkező profi solymász általában napi 20–30 ezer forintot kér – a terület nagyságától függően –, plusz szállást és ellátást. Lehetséges, hogy egyszerre több solymászra is szükség van, és egynapi jelenlét természetesen nem elég. Csak nagyobb ültetvények, családi gazdaságok tudják megfizetni a szolgáltatást, esetleg birtokok tulajdonosai, egymással összefogva.