A horgászok panaszkodnak, és a Nagy-Küküllő halállományával kapcsolatosan kongatják a vészharangot, közben a szakegyesületek segítségét kérve, a horgásztársulatoknál azonban csak vonogatják a vállukat, mert a megoldás kulcsa a természetvédők és madártani egyesületek kezében van.

A halállományt pusztító kormoránok túlnépesedésének problémája már az Európai Parlamentben is terítékre került, de a megoldásra még várni kell. Remélhetőleg időben érkezik, mert a horgászok szerint hamarosan csak mese lesz a Nagy-Küküllőn való horgászás.

Egy nagy csapat halra vadászó kormoránra hívta fel a figyelmet néhány, neve elhallgatását kérő, rendszeresen horgászni járó olvasónk. Elmondásuk szerint ha nem tesznek valamit a madarak ellen, hamarosan csak mese lehet a Nagy-Küküllőn való horgászás.

Panaszkodnak a horgászok

„Azt tapasztaltuk, hogy egy nagy csapat kárókatona, azaz kormorán beszabadult, több halat a volt matricagyár melletti garzonoknál elpusztítottak. Hiába riogatjuk őket folytonosan, mert azonnal leszállnak egy másik helyen. A halállomány jelentős részét tönkretették, nem is lehet felmérni, mennyit. Fél kilós elpusztított halat is találtam a jég tetején múlt héten. Csak amúgy úsznak lefele a különböző halak, kibelezve” – részletezte az egyik horgász. Mint mondják, szatyorszámra szedték össze a döglött halakat. Megfigyeléseik szerint január közepétől jöttek a madarak, de a horgászok nem tudják elhessegetni őket. Nem vádolják a horgászegyesületet, csak attól tartanak, hogy teljesen használhatatlan lesz a Nagy-Küküllő. „Elszomorító, hogy senki nem tesz semmit. Sajnos a tiltott zónákban is ugyanúgy halásznak a madarak” – panaszkodik a horgász.

„Halat már nem lehet fogni. Ahol a kormorán megjelenik, ott hal nincs” – mondja egy másik. Elmondásuk szerint csak a Nagy-Küküllő udvarhelyi szakaszain naponta négyszer hajtják el őket. „Február 6-án lent voltunk Bögözben, mivel a folyó sok helyen befagyott, feljöttek a városba. Jövőre még több kormorán lesz, valamit kellene tenni ellenük, mert még több baj lesz.”

Az egyesületek tehetetlenek

A kormoránok túlnépesedésének problémája (az 1979-ben még alig ötvenezres európai állományt ma másfél millióra becsülik) már az Európai Parlamentben is terítékre került. Bár a horgászok szakegyesületüktől várják a megoldást, sajnos ez utóbbiak is tehetetlenek, amennyiben be szeretnék tartani a törvényt. Fegyvert a még mindig védett fajnak minősülő kormoránra nem foghatnak, marad a riasztás, ami azonban szinte semmit nem javít a helyzeten. A kormoránok által okozott pusztításra csak rátesz egy lapáttal a kavicskitermelés által okozott kár. „A megoldást mi is keressük, sajnos korlátozottak a lehetőségeink” – nyilatkozta kérdésünkre Török László Dénes, a székelykeresztúri Hubertus Sporthorgász-Vadászegyesület horgászokért felelős alelnöke, aki elárulta, hogy hétfőn is találkoznak Szovátán a vízügyesekkel, a megbeszélésen jelen lesznek Benzár László, az udvarhelyi Nagy-Küküllő Horgász–Vadász Társaság horgászati alelnöke, de ott lesz a segesvári horgászok egyesületének képviselője is. 

Ami pedig a kormoránokat illeti, az alelnök a következőket mondta: „utánanéztem, és megtudtam, hogy az időközben igencsak elszaporodott madárfaj védettségi állapotának megszüntetését nem a horgász-vadász társulatoknak kell igényelniük, hanem a természetvédőknek és a madártani szervezeteknek, elvégre az ő kérésükre nyilvánították védetté még 1979-ben. Magyarországon is ez történt, ahol aztán a vadásztársulatokat fel is jogosították a kilövésre. Ötletként én azt mondhatom, hogy valahol össze kell ülnünk nekünk, horgásztársulatoknak a természetvédőkkel és a madártani szervezettel, hogy kapjunk egy kiutat, találjunk valami megoldást, valahogy meg kell találni az ökológiai egyensúlyt, mert ez így nem mehet tovább. Senkit nem akarok megsérteni, mert mi is mondjuk a magunkét, ők is a magukét, közben megy végbe a pusztulás, végül nem lesz ívás, mert nem lesz hal.”