A MOHOSZ állásfoglalása Európa természetes vizeinek halállományait sújtó kormoránok károkozásáról,annak megszűntetéséről
1. A korábban veszélyeztetett madárfaj, a nagy kormorán (Phalacrocorax carbo sinensis) állománya az utóbbi évtizedben Európában már meghaladta az 1 milliós egyedszámot. Jelentős állományuk okozta károk következtében a kormoránkérdés már határt nem ismerő problémává vált a földrészen.
2. Kezdetben csak tógazdaságokban okozott káraira irányult a figyelem, de a természetes vizeken időszakosan észlelhető tömeges jelenlétük és vadászatuk következtében a halállományok hirtelen, folyamatos csökkenését tapasztalják Európa-szerte és hazánkban is.
3. A horgásztársadalom véleménye az, hogy a természetvédelemnek nem szabad befejeződni a vizek felszínén. A védett halfajok mellett a vizek egészséges ökoszisztémájának, a halállományok sokféleségének fennmaradása érdekében meg kell akadályozni a kormoránok drasztikus halállományt csökkentő és halpopulációkat kedvezőtlen irányba befolyásoló hatását.
4. Országosan és szezonálisan mielőbb fel kell pontosan mérni a hazánkban élő, itt költő és az időszakosan idelátogató kormoránállományokat. Vizsgálni kell a természetes vizek kormorán terheltségét, és a kormoránok táplálék összetételét.
A kormoránok által tömegesen látogatott horgász és horgászható halászvizek fogásait elemezni kell abból a szempontból, hogy milyen e madárfaj hatása a halfogásokra és a halállomány struktúrára.
5. A kormoránok nem csak a halállomány számottevő csökkentésével, kifalásával, hanem a halak téli nyugalmának folyamatos zavarásával, a halak jelentős számának sebzésével (ennek következtében elpusztulásával) is kárt okoznak.
6. A kormoránok túlszaporodása és vándorlása Európában újabb és újabb élőhelyek elfoglalásával komolyan veszélyezteti a természetes vizek halállományait különösen ott, ahol társadalmi összefogással magas, horgászatra alkalmas szinten tartják fent és fejlesztik a halállományt.
7. A horgásztársadalom Európa-szerte, hazánkban is tiltakozik és felemeli szavát a kormoránok természetes vizek halállományát károsító hatásával szemben.
8. A madárfajok veszélyeztetettségét és az Európai Unió általi fajok és az élőhelyek védelmét szolgáló rendeleteket, intézkedéseket megértve, tisztelve, támogatva megállapítható, hogy a kormoránok esetében a védelem, a költőhelyek fokozott védelme már nem tartható fenn, az állományszabályozásra Európa-szerte szükség van. A felnőtt madarak ellen nem lehet háborút folytatni, már csak azért sem, mivel egyetlen olyan módszer sincs (a puskával való gyérítés nem hatékony), amivel az állományukat megfelelően és humánusan szabályozni lehetne. Ezért, bár fészkelő helyeik szigorú védelem alatt állnak, akár az atlanti partoknál, akár a kontinensen, akár hazánk természetvédelmi területein, mégis a fészkelő helyen való állományszabályozás az egyetlen lehetőség, mely a belátható időn belül megoldást jelenthet állományuk korlátozására, a károk mérséklésére.
9. A MOHOSZ és az európai társszövetségek már eddig is szóvá tették a különböző nemzetközi és hazai fórumokon a kormoránok okozta helyzet tarthatatlanságát.
A MOHOSZ Elnöksége és Választmánya kezdeményezi és javasolja, hogy a hazai illetékesek, a természetvédelmi hatóságok, hazánk Európa Parlamenti képviselői, és az Európai Unió illetékes szervezetei a hatályos jogszabályok figyelembe vételével – ha szükséges, bizonyos módosításával – mielőbb kíséreljenek érdemi intézkedést tenni a kormorán-kérdés megoldására. Amennyiben nem történik előrelépés, akkor Európa-szerte elszegényednek a természetes vízi halállományok, károsodik az élővilág, a társadalom és a horgászok érdeklődése csökken, elfordulnak a vizektől, felhagynak tevékenységükkel. Márpedig ez a vízterületek degradálódásával, jelentős gazdasági és ökológiai értékvesztéssel járna.
10. Amíg a kormoránkérdés megnyugtatóan meg nem oldódik, az államnak az előállt és igazolt károk mérséklésére támogatással szükséges segítséget nyújtani. A kormoránkárt elszenvedő haltermelőket és természetes vizek hasznosítóit anyagilag kompenzálni kell. A tógazdasági károk nemzeti támogatására nyugat-európai országokban már van bevált gyakorlat.
A hazai természetes vizek hasznosítóit is kártalanítani és támogatni szükséges, hogy a halállományok fejlesztésének, megújításának meg legyen a lehetősége.
11. A Magyar Országos Horgász Szövetség az európai horgász szervezetekben továbbra is aktívan részt vesz a kormoránkérdés megoldására irányuló törekvésekben. A MOHOSZ e kérdésben is tovább folytatja tevékenységét, megkeresi a hazai állami szerveket, hazánk Európa Parlament képviselőit, és sürgeti a kormoránkérdésben való előrelépést.
Magyar Országos Horgász Szövetség Választmánya 2005. május 29.
A MOHOSZ Választmányának 2005. évi állásfoglalása a kormoránkérdésről